Szilágyi Dániel (1830–1885) debreceni teológusból lett egyszerű huszár, aki az 1848–49-es magyar szabadságharc leverése után Kossuth Lajossal ment emigrációba Isztambulba, s ott élt haláláig.
Kiválóan megtanult törökül és elismert tolmács lett. Érdeklődése a török írásbeliség emlékei felé fordult, kis könyvesboltot nyitott, és gyűjteni kezdte a török kéziratokat. A terdzsümán boltja a Timoni utcában hamarosan ritka kéziratairól vált híressé, s ezért nem egy hodzsa és ulema látogatta rendszeresen. Vámbéry Ármin és Kúnos Ignác is többször felkereste.
Szilágyi Dániel halála után Vámbéry Ármin erőfeszítéseinek köszönhetően a kéziratok a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába kerültek.
A gyűjtemény első részletesebb ismertetését Kúnos Ignác adta Collectio Szilágyiana címen. Szilágyi Dániel könyvtára 500 kéziratot tartalmaz, ezek közül 438 török, a többi perzsa és arab nyelvű.
Mindmáig ez az anyag alkotja a Keleti Gyűjtemény török kéziratainak gerincét. A kéziratok nagy része az Oszmán Birodalom történetével foglalkozik.
Kiváló krónikák találhatók itt, mint például az ismeretlen szerzőtől származó Tevárih-i Ál-i Oszmán című munka (Török O. 204) és a Tárih-i Enveri (Török F. 36). Több elbeszélő kútfő nyújt értékes leírást a magyarországi török hódoltság történetéről. Ezek közé tartozik a pécsi születésű Ibrahim Pecsevi történeti munkája (Török O. 217) és Kücsük Nisándzsi 1578-as krónikája (Török O. 94).
Az Iszkender-náme török változata (Török O. 83, 18v-19r)
Több mint kétszáz kézirat irodalmi tartalmú. Ezek között számos tezkere és díván található, így Molla Haszan Cselebi Tezkeret üs-su'ará című műve (Török O. 220) és Ásik pasa dívánja (Török F. 1). A hagyaték nevezetesebb török irodalmi emlékei közé tartozik a Feredzs ba'd es-sidde című mesegyűjtemény két példánya (Török F. 17, Török Q. 5), illetve Nizámi és Fariduddin Attár alkotásainak török változatai, valamint a bibliai Salamon király történetét elbeszélő, egyes részeit tekintve unikális Szülejmán-náme (Török F. 1–15).
A Keleti Gyűjtemény török kéziratainak – köztük a Szilágyi-gyűjtemény török kéziratainak – 2007-ben jelent meg a katalógusa.
