Akadémiai Levéltár

Elérhetőség:

1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.
(az MTA Palotájának földszintjén)

Postacím: H-1245 Budapest, Pf. 1002
Telefon: (06-1) 411-6143 (információ)
E-mail: acadarchiv@konyvtar.mta.hu

Munkatársak elérhetőségei »


Nyitva tartás:

helyben használat hétfő–csütörtök: 9:00–16:00
  péntek: 9:00–13:00


Munkatársak munkaköre

Dr. Hay Diana, osztályvezető

Nobilis Andrásné, főlevéltáros

Novák Béla, levéltári asszisztens

Pavlovszky Zsoltné, segédlevéltáros


Történeti áttekintés

A Magyar Tudományos Akadémia megalakulása óta gondoskodott keletkező iratanyagáról és annak őrzéséről. Az alapszabályok az Akadémia levéltárának őrzését a főtitkár kötelességévé tették, ezért az a főtitkári hivatal keretében működött. Az iratokat az 1930-as években levéltári szempontok szerint rendezték, majd a II. Világháború után az MTA Könyvtárának Kézirattárában helyezték el. Ennek az anyagnak Régi Akadémiai Levéltár (RAL) a neve. A RAL-iratokat ma is a Kézirattár őrzi, ott kutatható.

1949-ben a Magyar Tudományos Akadémiát átszervezték. Az Akadémia ezután már nem szűk körű tudományos testületként, hanem az egész ország tudományos életét irányító szervként működött tovább. Így rövid idő alatt jelentős mennyiségű iratanyag keletkezett, melynek őrzéséről gondoskodni kellett. Az Akadémia elnöksége az intézmény hagyományát és a többi szocialista ország gyakorlatát szem előtt tartva döntött egy önálló levéltár létrehozásáról. Így jött létre 1964. január 1-jén a 48/1963. sz. elnökségi határozat alapján – az MTA Könyvtára szervezetén belül – az Akadémiai Levéltár. Feladata az 1949 után keletkezett akadémiai dokumentumok gyűjtése, őrzése és feldolgozása lett. Az 1994-es akadémiai és az 1995-ös levéltári törvény alapján ma köztestületi levéltárként működik.

A Levéltár első vezetője Szelei László, az MTA Központi Hivatalából került a levéltárba. Munkatársaival együtt több éves áldozatos munkával összegyűjtötte az Akadémia központi szerveinek iratanyagát, illetve felmérte a kutatóintézetekben lévő iratokat. Az ő érdeme az is, hogy megvetette a fénykép- és hanganyag-gyűjtemény alapjait és kapcsolatot teremtett a hazai társintézményekkel és a szocialista országok levéltáraival. Szelei László írta az első levéltári ismertetőt és készítette el az első fondjegyzéket.

A levéltár következő vezetője, Szőllőssy László is az MTA Központi Hivatalából érkezett a Levéltárba. Vezetése alatt a Levéltár elhelyezése néhány évre szerencsésen megoldódott: a munkaszobák és a kutatóhelyiség az Akadémia Münnich Ferenc (ma Nádor) utcai irodaházában kaptak helyett. Sajnos, az intézeti anyag begyűjtése a raktári férőhelyek hiányában megtorpant.

Az Akadémiai Levéltár harmadik vezetője Körmendy Adrienne volt, aki csak rövid ideig állt a Levéltár élén, noha 1968 óta dolgozott a Könyvtárban, de ezekben az években is jelentős munkát végzett mint levéltáros szakember a jogi végzettségű vezetők mellett. Az ő vezetésével zajlott le a szocialista akadémiai levéltárak konferenciája (1983) és ekkor került először sor jelentősebb mennyiségű irat külső raktárba (Törökbálintra) helyezésére.

A levéltár negyedik vezetője Wojtilla Gyula volt, aki az 1983-as konferencia lebonyolításában is részt vett, és végül ő rendezte sajtó alá a konferencia anyagát. Vezetése alatt az MTA Hivatalától a levéltárérett iratok átvétele folyamatossá vált, s kialakult az a munkatársi gárda, amely ma is itt dolgozik. Az ő idején került a Levéltár a jelenlegi helyére, az MTA Székházának egyik műemléki termébe.

A jelenlegi vezető, Hay Diana működése idején a Levéltár új kihívások elé került, mivel elvesztette belső raktárait, s így az egész iratanyag már Törökbálinton van. Szerencsére ezzel együtt a raktári férőhely nőtt, ezért egy ideig nincsenek tárolási gondjaink. A Levéltár személyzete szintén csökkent, ezt jobb munkaszervezéssel próbáljuk ellensúlyozni.
 


Használati feltételek

Az Akadémiai Levéltár állományában levő levéltári anyag a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és a 27/2015. (V. 27.) EMMI rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről rendelkezéseinek megfelelően kutatható. A kutatás során figyelembe kell venni az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt.

A levéltári kutatáshoz nem kell beiratkozni az Akadémiai Könyvtárba.

I. Kutatási engedély, látogatói jegy (beiratkozás)
II. Az Akadémiai Levéltár használata (kutatótermi szabályzat)
III. A levéltári anyag másolása


Az Akadémiai Levéltár gyűjteménye -
Fond- és állagjegyzék


Az Akadémiai Levéltár állománya 2016. december 31-én 3665,65 ifm iratanyag volt, ennek a zömét az illetékességi körébe tartozó Akadémia központi testületi és hivatali szerveinek iratai alkotják. Az Akadémiai Levéltár fondjainak a kialakításánál figyelembe vettük az Akadémia történetét és szervezetét (feladatait).

A Levéltár 8 233 darabos fénykép-gyűjteménnyel és
1 024 darabos hangszalag-gyűjteménnyel is rendelkezik.

I. fondcsoport: Az MTA múltja
II. fondcsoport: Az MTA vezetői
III. fondcsoport: Az MTA hivatala
IV. fondcsoport: Az MTA megszűnt egységei
V. fondcsoport: Az MTA testülete
VI. fondcsoport: Akadémiai gyűlések, értekezletek
VII. fondcsoport: Tudományos minősítés
VIII. fondcsoport: Akadémiai intézetek
IX. fondcsoport: Tudományos egyesületek, társaságok, bizottságok
X. fondcsoport: Vállalatok, szolgáltató szervek
XI. fondcsoport: Tanszéki kutatócsoportok
XII. fondcsoport: Megszűnt szervek
XIII. fondcsoport: Személyi fondok
XIV. fondcsoport: Különgyűjtemények