Vörösmarty Mihály kéziratai

Válogatás az MTAK Kézirattárának gyűjteményéből

Vörösmarty Mihály unokája, Bernrieder Jánosné Széll Ilona 1923-ban gondolt először arra, hogy fia szándékát megvalósítva, a családi tulajdonban lévő kéziratokat, emléktárgyakat Vörösmarty könyvtárával együtt átadja az Akadémiának. Az ajándékozás feltétele az volt, hogy az adományt a családi bútorokkal együtt különgyűjteményként egy emlékszobában helyezzék el. Az ajándékozás tényéről azonban csak 1926-ban indult meg a tényleges tárgyalás.

Az Akadémián időnként megjelentek azzal az igénnyel – elsősorban leszármazottak –, hogy a jeles tudományos és művész-személyiségnek ne csak szellemi hagyatékát, hanem tárgyi emlékeit is őrizze és bemutassa az Akadémia. Ez a feladat azonban nem tartozik az Akadémia alaptevékenységéhez, és mindig csak kompromisszumokkal tudta megoldani az ilyen, számos szakmai problémát magában hordozó kérések teljesítését. A Vörösmarty-emlékszoba létjogosultságát az Akadémián senki nem vitatta, gondot okozott azonban a megfelelő helyiség biztosítása, a bútorok, a tárgyak elhelyezése.

A Vörösmarty gyűjtemény számára az Akadémia földszintjén, a mai Keleti Gyűjtemény melletti termet alakították át. Az emlékszobát 1927. június 20-án nyitotta meg Berzeviczy Albert elnök. Nyolc tárlóban állítottak ki kéziratokat. Az Irodalomtörténet 1928-as évfolyamában Brisits Frigyes, a kor neves Vörösmarty kutatója, az ajándékozás közvetítője ismertette a kéziratokat és a tárgyi emlékeket. A kéziratok tartalmi, formai leírását műfaji csoportosításban is elkészítette, s ezt az Akadémia 1928-ban nyomtatásban meg is jelentette. Gyakorlatilag ez szolgált a gyűjtemény katalógusaként.

A Vörösmarty szoba kéziratgyűjteménye az MTA Könyvtárának állományába és gondozásába tartozott. Könyvtári rendezése, feldolgozása az 1940-es években kezdődött meg Brisits Frigyes jegyzékének csoportosítása alapján. Erre Török Pálnak 1942-ben, az ITK-ban megjelent cikkéből következtetünk, amelyben publikálta Vörösmarty három politikai cikkének addig kiadatlan részeit. "A M.T.A. könyvtárának Vörösmarty-kéziratgyűjteménye nemrég nevezetesen gyarapodott. Voinovich Géza főtitkárnak sikerült megszereznie az Ernst múzeum Vörösmarty kéziratait. Ennek az új gyarapodásnak fölvétele közben rájöttünk arra, hogy nemcsak az Ernst-múzeumból vásárolt és nemcsak a Brisits Frigyes által számbavett … anyagban, hanem Akadémiánk könyvtárának törzsanyagában is kiadatlan leveleket, cikkeket őrzünk."

Budapest ostromakor a különgyűjtemények állományát a gondos és időbeni biztonságba helyezésnek köszönhetően csak kisebb veszteség érte. Az Akadémia palotájában azonban súlyos károk keletkeztek. Az épület helyreállításával együtt a könyvtár újjászervezésére is sor került. Keresztúry Dezső könyvtári igazgatósága alatt, 1949-ben létesült önálló osztályként a Keleti Gyűjtemény. Ugyanakkor több megoldási javaslat készült az egykori különgyűjtemények (Goethe-szoba, Széchenyi-Múzeum) korszerű újjászervezésére, a kutathatóság feltételeinek biztosítására, ezek megfelelő raktári elhelyezésével és állományuk tételes feldolgozásával.

Mielőtt azonban az egykori különgyűjtemények állományának revíziója, a háborús veszteségek jegyzék szerinti pontos felmérése, az új nyilvántartások elkészítése befejeződhetett volna az Akadémia állami irányítás alá került. Az átszervezett Akadémia 1950-ben megszüntette a múzeumként kezelt Széchenyi és Goethe szobát, s a Vörösmarty emlékszobát. Könyvanyagukat beosztották az MTA Könyvtárának raktárába. A kéziratok és az emléktárgyak egy részét átadták állománybavételre a Könyvtár Kézirattárának. A Kézirattár állományából, elsősorban az egykori Széchenyi-Múzeum anyagából kép és tárgyi emlékek kölcsönzéssel az újonnan létesített Tudós Klub termeibe, az emlékszobák képeinek többsége, a bútorok, szobrok az Akadémia hivatali helyiségeibe, illetve raktárba kerültek. A Vörösmarty-szoba kéziratait a 455–459/1952. kézirattári növedéknapló-számon vették állományba. A többi – nemcsak a Vörösmarty-szobából származó – Vörösmarty kézirattal együtt dolgozták fel A kézirattári katalógusban lévő leírásukon kívül Vörösmarty Mihály Összes műveinek kritikai kiadásában is megtalálható ismertetésük. A levelezésről külön kézirattári katalógust is megjelentetett a könyvtár.

A Vörösmarty-szoba könyvanyaga a Régi Könyvek Gyűjteményének állományában van, az 540.009–540.093 jelzeten. Vörösmarty akadémikusi tevékenységének dokumentumai a Kézirattárban őrzött ún. Régi Akadémiai Levéltárban lelhetők fel. A kritikai kiadás a levelezéssel együtt ezeket is számba vette.

A Vörösmarty-szobából az MTAK Kézirattárába került tárgyi emlékekről 1950. november 23-án készült egy aláírás nélküli, 19 tételt felsoroló jegyzék. Ezek közül 16 tárgyat 1953. június 9-én az akkori Petőfi Múzeum átvett a (kápolnás)nyéki Vörösmarty kiállításra. Az emlékszoba bútorait is részben itt helyezték el.

A költő testvére, Vörösmarty Pál leszármazottainak kívánságára az Akadémia a Művészeti Gyűjteményben két tárlóban biztosította 2003-ban az egykori Vörösmarty-emlékszoba felidézését. A Barabás Miklós festette költőportré a nyelvész-költő, akadémikus tagtárs Czuczor Gergely, a tisztelt költőtárs Berzsenyi Dániel, a politikus-barát Wesselényi Miklós képének társaságában látható a tárlók fölött. Ezt a két tárlót ugyanaz az akadémiai környezet veszi körül, amelyben Vörösmarty élt és dolgozott. A szomszédos teremben az egykori Széchenyi-Múzeum tárgyi emlékeiből látható válogatás. Széchenyit és Vörösmartyt nem csak hivatalos akadémiai tevékenységük kapcsolta össze, amire itt a második tárlóban elhelyezett levéllel utalunk, amelyben nagygyűlés időpontjának kijelöléséről érdeklődik. (Bécs, 1833. június 1. MTAKK K 1/150.)

Széchenyi Istvánnak a hazafisággal, a nemzet jövőjével kapcsolatos gondolataiban többször helyet kapott Vörösmarty költészete. A Szózat (MTAKK K 721/I. 47–48.) kapcsán a hazafiságról elmélkedve azt olvashatjuk Széchenyi Odescalchi Ágostonné Zichy Annának 1840. szeptember 21-én, a születésnapján írt levelének fogalmazványában, "nagy szerencse egy virágzó nemzet tagjának lenni." (MTAKK K 197/50.) Ez az óhaj felszólítás is a tevékeny hazaszeretetre, ahogy Kerényi Ferenc is így idézi a gödöllői kastély emlékkönyvéből Széchenyi 1840. szeptember 11-i beírását: "Hazádnak rendületlenül légy híve O Magyar!" (OSzK Kézirattár Quart. Hung. 1011.)

A Gondolatok a könyvtárban c. versben (MTAKK K 721/I. 78–80.) Vörösmarty költői képekkel olyan nyelvfilozófiai gondolatokat fogalmazott meg, amelyekkel Széchenyi érvelt prózában 1842-ben akadémiai megnyitó beszédében. Közülük itt a nyelviség alkotta korlátok tudatosítását, a nyelvnek közösségbefolyásoló negatív hatását említjük Zentai Mária részletes elemzéséből. S. Varga Pál a költemény egyén–nemzet, közösségek–emberiség összefüggésében kifejtett gondolataiban Kölcsey Parainesisének hatását mutatja ki.

A tárlóban elhelyezett harmadik Vörösmarty vers az Előszó (MTAKK K721/I. 167–167a.). A máig bizonytalan datálású és indíttatású keltezetlen verset az eredeti kézirat-fogalmazványon lévő lakásalaprajz és számítási jegyzetek alapján Milbacher Róbert 1853–1855 közé teszi. Ebben az időszakban költözött a költő családjával Nyékre, és dolgozott a Lear király fordításának befejezésén. 1855-ben Az áldozat c. Vörösmarty dráma volt a felújított Nemzeti Színház nyitóelőadása. Az Előszót erre az alkalomra írt, tényleges prológusnak tartja az elemző. A hallgatók számára ekkor lett volna nyilvánvaló a sokat vitatott versszak: "Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég …" Ezzel a költő arra utalt, hogy Az áldozatot a Pesti Magyar Színház megnyitására írta 1837-ben. A vers azonban az elemzés szerint sem hangzott el ténylegesen. A költemény ihletforrásai között a szabadságharc leverése és a krimi háború élményanyagán túl szövegszerű hasonlósággal kap helyet A vén cigányon kívül a Lear király is. A költemény fogalmazványáról és tisztázatáról készült nemes másolat a Lear király fordításával együtt látható az elsőtárlóban.

A második tárlóban Vörösmarty azon kortársainak leveleit láthatjuk, akikkel azonos gondolatiság, baráti érzelem kötötte össze, vagy akikkel szoros munkakapcsolatban volt. Széchenyi István levelét már említettük. Vörösmarty versét Teleki Sándor fordította le Liszt Ferenc számára, aki az itt kiállított levélben válaszol a hozzá írt költeményre 1843. március 17-én. (MTAKK K 1/110.) Lisztre nemcsak a költemény, de a későbbi személyes találkozás is mély benyomást tett. Liszt a Magyar történelmi arcképek zongoradarab sorozatában (1885) Vörösmarty emléket is felidézte. Deák Ferenc, az ifjúkortól hűséges barát előfizetési gyűjtést vállalt 1827-ben Vörösmarty egyik munkájának kiadására. 1827. március 12-én írt levelében az összegyűlt pénzt küldte. (MTAKK K 1/22.) Vörösmarty A Rom c. elbeszélő költeménye 1827-ben jelent meg, és már Eger c. művén dolgozott. Egy másik 1827. október 16-i Deák-levélben olvasható utalás erre. (MTAK K 1/23.) A családapa, a férj Vörösmartyt feleségéhez Bicskéről, 1844. szeptember 5-i levele képviseli. (MTAKK K 2/22.)

Vörösmarty az Akadémia első tagjai (1830) közé tartozott. A nyelvtudományi osztályban A szótári dolgozatok (munkálatok) megkezdéséről és kiosztásáról címmel fejtette ki véleményét 1836-ban (MTAKK RAL 88/1836). Az Akadémia színmű pályázatokkal kívánta támogatni a magyar nyelvű színműirodalom kiteljesedését. Vörösmartyt, mint pályázati bírálót a Hunyadi Mátyás prágai fogsága c. színműről írt bírálata, (MTAKK RAL 3/1838), és az 1838. évi jutalomra beküldött vígjátékokról írt véleménye (MTAKK RAL 43/1838) képviseli. Az akadémikus Vörösmarty 1838-ban tett tagajánlásai közül Zsoldos Ignácét mutatjuk be, Fáy, Czuczor, Szemere és mások aláírásával. (MTAKK RAL 42/1838.)

Az egykori emlékszobák anyaga egészben vagy részben ajándékként került az Akadémia, mint nemzeti tudományos intézmény tulajdonába. Az ajándékozókra emlékezve idézzük Vörösmarty Három rege c. elbeszélő költeményének záró verssorait:

Mi volt a cseppvíz, a levelke, a toll?
Az, amivel hazádnak tartozol.
Mindenből, a mivel bírsz egy parány,
De összetéve roppant adomány.

Az érdeklődők számára ajánljuk a következő irodalomjegyzéket, amelyből részletesebben tájékozódhatnak az egykori Vörösmarty emlékszobáról és MTAK Kézirattárában őrzött Vörösmarty kéziratokról:

  • Akadémiai Értesítő 1927. 160–161.
  • Brisits Frigyes: A Magyar Tudományos Akadémia Vörösmarty-szobája. Irodalomtörténet 17 (1928) 92–96.
  • A Magyar Tudományos Akadémia Vörösmarty-kéziratainak jegyzéke. Összeáll. Brisits Frigyes. MTA 1928.
  • Török Pál: Vörösmarty Mihály kiadatlan politikai cikkei. = ITK 52 (1942) 294–301. A szövegkiadáshoz fűzött magyarázatokból, jegyzetekből következtetünk erre a tényre. Vö. i.h. 294, 298, 300, 301.
  • Keresztúry Dezső feljegyzése a Könyvtári Bizottság részére. 1949. júl. 13. MTAKK K 833:199/1949. Javaslata a Keleti gyűjtemény létrehozására. 1949. szept. 21. K 833:277/1949. Feljegyzése az MTA Könyvtáráról. 1949. dec. 7. K 833:372/1949.
  • Berlász Jenő: Az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának átalakulása. Bp. 1957. 13. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kiadványai 4.
  • F. Csanak Dóra: Vörösmarty levelezés. MTAK Kézirattárának katalógusai 3. Bp. 1976.
  • Csapodi Csaba: Vörösmarty Mihály könyvtára. Magyar Könyvszemle 72 (1956) 65–68.
  • Kerényi Ferenc: A kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum. Székesfehérvár, 1987. Az István Király Múzeum Közleményei D. sorozat 129.
  • Széchenyi István levele Vörösmartyhoz. Bécs, 1833. jún. 1. (MTAKK K 1/150.) Vörösmarty Mihály levelezése. Sajtó alá rend. Brisits Frigyes. Bp. 1965. VMÖM 18. N. 218. p. 306–308.)
  • Széchenyi István Odescalchi Ágostonné Zichy Annának 1840. szept. 21. A levél német ny. fogalmazvány (MTAKK K 197/50). Vö. Körmendy Kinga: Vörösmarty autográf versei Széchenyi István hagyatékában. = ITK 79 (1975) 659–660. Uő: Vörösmarty verskéziratok az egykori Széchenyi Múzeum anyagában. = ITK 89 (1985) 210–211.
  • Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete. (1790–1867.) Bp. 2002. p. 194.
  • Zentai Mária: Az íbisz legfeketébb tolla. A nyelv hitelvesztésének nyomai Vörösmarty költészetében. In Vörösmarty és a romantika. Szerk. Takáts József. Művészetek háza–Országos Színháztörténeti Intézet, Pécs–Bp. 2001. p. 73–88.
  • S. Varga Pál: "… a kozmopolitizmusnak szükségképpen patriotizmusnak kell lennie …" Egy elfeledett diskurzus és Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban című verse. In Vörösmarty és a romantika i.m. 159–170.
  • Milbacher Róbert: Az Előszó filológiájának bizonytalanságairól. In Vörösmarty és a romantika i.m.179–194.
  • Teleki Sándor levele Vörösmartynak. 1843. márc. 17. (MTAKK K 1/156.) Vörösmarty Mihály levelezése i.m. VMÖM 18. N. 283. p. 374–375.) Liszt Ferenc levele Vörösmartynak. 1843. márc. 17. (MTAKK K 1/110.) Vörösmarty Mihály levelezése i.m. VMÖM l8. N. 284. p. 375–378.)
  • Deák Ferenc levele Vörösmartynak 1827. márc. 12. (MTAKK K 1/22. – Deák Ferenc levele Vörösmartynak 1827. okt. 16. (MTAKK K 1/23.)
  • Vörösmarty Mihály levelezése i. m. VMÖM 17. N. 108. p. 183, 421.)
  • Vörösmarty Mihály levele feleségéhez. Bicske, 1844. szept. 5. (MTAKK K 2/22.) Vörösmarty Mihály levelezése i.m. VMÖM 18. N. 295. p. 385.
  • Vörösmarty Mihály publicisztikai írásai. Akadémiai és Kisfaludy Társasági iratok. Sajtó alá rend. Gergely Pál. Bp. 1977. VMÖM 16.

Rozsondai Marianne–Körmendy Kinga