Egy különleges, kalandos múltú kötetet, a török "1001 éjszaka meséinek" gyűjteményét mutatták be április 20-án Budapesten. A német nyelvű kiadványt az MTA Könyvtárának Keleti Gyűjteményében őrzött török kézirat alapján a berlini Klaus Schwarz Verlag jelentette meg.
A kézirat abból a gyűjteményből származik, amelynek darabjait Szilágyi Dániel magyar emigráns az 1848-as forradalom után vásárolta Isztambulban – mondta el Fodor Pál történész-turkológus. A kollekció nagy része Vámbéry Ármin keletkutató közvetítésével került Magyarországra, majd a XIX. század második felében került az MTA birtokába, megalapozva ezzel annak keleti gyűjteményét. "A kéziratra még Vámbéry Ármin figyelt fel" – mutatott rá Fodor Pál, aki "krimiszerűnek" nevezte a most megjelent könyv megszületésének történetét. A kéziratot Andreas Tietze, "a turkológia nagy öregje" az 1950-es években németre fordította, ám egy tévesen értelmezett utasítás folytán a nyomdászok nemcsak a kész köteteket, hanem a professzor munkáját is megsemmisítették.
A német tudós a 70-es évek végén Hazai Györggyel közösen újra nekilátott a munkának, amit nem sokkal Tietze 2003-ban bekövetkezett halála előtt fejeztek be.
Mint Fodor Pál elmondta, a kéziratban szereplő történetek a 900-as évek második felében születtek arab nyelven. A későbbi évszázadokban ezeket először perzsára ültették át, majd kibővítették. A török fordítás Edirnében, az Oszmán Birodalom fővárosában készült 1451-ben, II. Murád uralkodása idején, amikor "mérhetetlenül megszaporodott a könyvkiadás".
"A kézirat szerves része annak a hosszú folyamatnak, amelynek során a törökök igyekeztek elsajátítani és a maguk ízlésére formálni azt, amit iszlámnak nevezünk. A könnyed, szórakoztató formában íródott történetek hozzájárultak az iszlám erkölcsiség, eszmeiség terjesztéséhez" – hangsúlyozta Fodor Pál, aki kiemelte: a kötetben szereplő 42 történet legfontosabb tanulsága, hogy az ember bajba kerülhet, ám ha állhatatos, s bízik az istenben, végül megoldódnak a gondok.
Ezt jelképezi Andreas Tietze és Hazai György kötetének címe is, Ferec bacd es-sidde – Freud nach Leid, ami magyar fordításban annyit tesz: borúra derű – hangsúlyozta a történész.
Fodor Pál megjegyezte: a kötet olyan történetek gyűjteménye, amelyekben egyaránt megtalálható a szerelem és a gyűlölet, a barátság és a bosszú, a nagypolitika, a cselszövés, a kegyes hazugság, a kaland, valamint a repülés utáni örök emberi vágy.
A mesék rendkívüli emberi sorsokat mutatnak be, több történetben szerepel például Gaznevi Mahmud szultán, aki "Mátyás király mintájára tesz igazságot", s megjelenik a "repülő láda", amit egy szög elfordításával lehet a magasba emelni.
Az MTI kérdésére Fodor Pál elmondta: a kötet iránt van ugyan érdeklődés magyar könyvkiadó részéről, de a szöveg nyelvezete miatt a fordítás sok éves, bonyolult feladat, így egyelőre nem tudni, hogy végül megjelennek-e majd magyar nyelven is a török 1001 éjszaka meséi.
Hazai György és Andreas Tietze művét az MTA Könyvtára által szervezett "Gondolatok a könyvtárban" rendezvénysorozat keretében mutatták be. Az eseményen megjelent Umur Apaydin, a Török Köztársaság budapesti nagykövete is.
