Lukács György filozófus végrendeletében könyvtárát az MTA Filozófia Intézetének, a kéziratait az MTA Könyvtár Kézirattárának, bútorait örököseinek hagyta. Lakása köztulajdon volt, amely Budapest Főváros V. kerületének a tulajdonában áll.
Lukács György végrendeletét halálakor nem hajtották végre: 1972-ben az MSZMP Központi Bizottság egy „Lukács Archívum” nevű intézményt hozott létre, amelynek munkatársai 1972 és 1990 között több fontos könyvet kiadtak. Ez idő alatt azonban nem készült el Lukács munkásságának bibliográfiája, ugyanakkor a hagyaték kibővült az alkalmazottak által vásárolt és ajándékba kapott könyvekkel és kéziratos anyagokkal.
A hagyaték rendszerezése, online elérhetősége és széles körű kutathatósága érdekében az MTA KIK 2018 és 2020 között:
Feldolgozta a könyvtár teljes állományát, a nem Lukács hagyatéki könyvtárat részben beépítette az MTA KIK állományába, a már meglévő könyveket magyar egyetemi könyvtáraknak ajándékozta. Minden könyvből legalább egy példányt megőrzött.
A kézirathagyatékot szabványosan katalogizálta, digitalizálta. A kéziratok – a végrendeletnek megfelelően az MTA KIK Kézirattárában vannak: itt találhatóak Lukács György kéziratai és levelezése is. Az eredeti Lukács hagyatékhoz időközben oda „sodródott” kéziratokat a család, illetve a kutatók jogörökösei szállították el.
Az előkészített kéziratos dokumentumok az MTA KIK Kézirattárának olvasótermében (1051 Budapest V. ker., Széchenyi István tér 9. [az MTA palotájának I. emeletén]) használhatók.
Lukács György hagyatéki könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ 2025. szeptember 4-én átadta a Budapest Főváros Levéltára, illetve a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár számára.
