Kőrösi Csoma Sándornak (1784–1842), a tibetisztika alapítójának tibeti kéziratai és fanyomatai 1885-ben kerültek Csoma életrajzírójának, Duka Tivadarnak (1825–1908) köszönhetően a Magyar Tudományos Akadémiára. Ezeket a műveket Csoma 1839-ben ajándékozta S. C. Malannak (1812–1894), a Bengáli Ázsiai Társaság akkori titkárának, aki Duka kérésére annotálta, majd elküldte a 40 tételből álló Csoma-könyvtárat az Akadémiának. Az anyagot először Ligeti Lajos ismertette a Tou'ng Pao című folyóiratban 1933-ban megjelent cikkében, kifejtve, hogy a 40 tétel valójában 36 könyvet jelöl. 1942-ben Nagy Lajos Gyula, a gyűjtemény első katalógusának készítője ehhez még két tételt sorolt. Terjék József, a tibeti kéziratok akkori kurátora 1976-ban megjelent Kőrösi Csoma dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben című munkájában részletes elemzést ad a művekről. Formai alapon két részre osztja a kis gyűjteményt: a legfontosabbak az ún. Alexander-könyvek, amelyeket tudós lámák írtak Csoma kérdéseire válaszolva, a többi vásárlás és másoltatás útján került birtokába.
Tematikailag a Csoma-könyvtár darabjai a tibeti irodalom számos területét érintik: egyaránt találhatunk közöttük buddhista filozófiával, tantrával, nyelvészettel, költészettel, időszámítással és vallástörténettel foglalkozó műveket. A Csoma-gyűjtemény másik részét Kőrösi Csoma Sándor művei, levelezése, illetve az életére és munkásságára vonatkozó levelezések és újságkivágatok képezik. Ennek alapját szintén Duka Tivadar adományai teremtették meg, de napjainkban is folyamatosan bővül. 2006-ban a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megtörtént Kőrösi Csoma Sándor és Duka Tivadar hagyatékának elektronikus feldolgozása, melynek révén a kéziratok és könyvek az ALEPH katalógusában (adatbázis váltással: Régi könyvek – Ritka könyvek, illetve Keleti Gyűjtemény kéziratai alkönyvtárakban) is kereshetőkké váltak. Kőrösi Csoma Sándor és az MTAK Keleti Gyűjteményében található hagyatéka a Könyvtár digitális gyűjteményében is megtalálható.
Kőrösi Csoma Sándor síremléke Dardzsilingben. Olajfestmény Széchenyi István soraival.
(MTAK Kézirattár, K 211)
A kis Csoma-gyűjtemény képezi az alapját a Keleti Gyűjtemény mára legnagyobb számú, mintegy 6 ezer műből álló tibeti kézirat- és fanyomat-gyűjteményének. A hatalmas gyűjtemény katalógusát Orosz Gergely készítette el.
Csoma síremlékének képe a Széchenyi-hagyatékból. A körfelirat szövege:
"Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve ... bölcsőjét kereste a Magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Vegyetek példát, hazánk nagyjai és gazdagjai, egy árva fiún, és legyetek hű magyarok tettel, nem puszta szóval, áldozati készséggel és nem olcsó fitogtatással."
Az UNESCO Világemlékezet listájára 2009-ben bejegyzett gyűjtemény
