Keleti Gyűjtemény


Elérhetőség:

1051 Budapest V. ker., Széchenyi István tér 9.
(az MTA palotájának földszintjén)

Postacím: H-1245 Budapest, Pf. 1002
Telefon: (06-1) 411-6100 / 653 (információ)
E-mail: keleti@konyvtar.mta.hu

Munkatársak elérhetőségei »


Nyitva tartás:

helyben használat hétfő–csütörtök: 9:00–16:00
  péntek: 9:00–13:30
raktári szolgálat hétfő–csütörtök: 9:00–15:00
  péntek 9:00–12:30


Munkatársak szakterülete és munkaköre

Kelecsényi Ágnes, PhD, osztályvezető
  • indológia
  • a Stein-gyűjtemény kurátora

Bagi Judit, könyvtáros
  • sinológia

Boromisza János, raktáros
  • dokumentum-előkészítés
  • másolás, reprográfia

Dévényi Kinga, CSc, főkönyvtáros
  • arabisztika, sémi filológia
  • az arab kéziratok és a Goldziher-levelezés kurátora
  • a Kaufmann-gyűjtemény kurátora

Kovács Nándor Erik, PhD, főkönyvtáros
  • turkológia
  • a török és perzsa kéziratok kurátora

Simon Petra, könyvtáros
  • sinológia


TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárán belül önálló keleti gyűjtemény létrehozásának igényét a magyar tudósok már régen megfogalmazták. Megvalósulására azonban csak a Magyar Tudományos Akadémia 1949-es átszervezése után került sor. Ebben kiemelkedő szerepe volt Ligeti Lajos (1902–1987) akadémikusnak, az MTA orientalista alelnökének. 1951-ben nyílt meg az Akadémia palotájának földszintjén a Keleti Könyvtár, amely ettől kezdve az orientalisztika alapkönyvtára Magyarországon. Megformálása, beleértve az olvasóterem keleties hangulatú kialakítását is, elsődlegesen Rásonyi László turkológus érdeme, aki 1951–1961 között állt a Gyűjtemény élén. Ő állította össze az 1826-ban alapított Akadémiai Könyvtár régi szakjaiból az orientalisztika tárgykörébe tartozó anyagot. Ily módon a modern könyvek mellett a Gyűjteménybe kerültek azok az antikvák és 17–18. századi régi könyvek is, amelyek keleti témájúak, illetve nyelvűek. A könyveken kívül itt található az ország legteljesebb, sok esetben unikális keleti folyóirat-állománya és kéziratgyűjteménye. A folyóiratok közül számos az alapítása óta jár. A kéziratok közül kiemelkednek a tibeti, a török és a héber kéziratok, melyek többsége hagyaték, illetve ajándékozás révén került a Gyűjteménybe, de az alább részletesen ismertetett egységeken kívül kisebb számban megtalálhatóak itt etióp, indiai és távol-keleti kéziratok is.


GYŰJTEMÉNYI EGYSÉGEK ÉS KATALÓGUSOK

A Csoma-gyűjtemény
A Goldziher-levelezés
A Kaufmann-gyűjtemény
A Kégl-könyvtár
A mongol-mandzsu gyűjtemény
A Stein-gyűjtemény
A Szilágyi-gyűjtemény
A Vámbéry-gyűjtemény


Tematikus weboldalak



PROJEKTEK



HASZNÁLATI FELTÉTELEK »
Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye


Elérhetőség:

1051 Budapest V. ker., Széchenyi István tér 9.
(az MTA palotájának I. emeletén)

Postacím: H-1245 Budapest, Pf. 1002
Telefon: (06-1) 411-6389 (információ)
E-mail: kezirattar@konyvtar.mta.hu

Munkatársak elérhetőségei »


Nyitva tartás:

helyben használat hétfő–csütörtök: 9:00–16:00
  péntek: 9:00–13:30
raktári szolgálat hétfő–csütörtök: 9:00–15:00
  péntek 9:00–12:30


Munkatársak szakterülete és munkaköre

Babus Antal, PhD, osztályvezető
  • 20. századi magyar és orosz-szovjet irodalom
  • kéziratos hagyatékok

Bakó Diána, kutatótermi felügyelő
  • dokumentum-előkészítés
  • másolás, reprográfia

Boross Klára, főkönyvtáros
  • könyvtörténet, könyvkötés-történet
  • antikvák, régi könyvek

Horányi Károly, kutatótermi felügyelő
  • 20. századi magyar irodalom
  • dokumentum-előkészítés
  • másolás, reprográfia

Krähling Edit, PhD, főkönyvtáros
  • klasszika-filológia
  • kéziratos hagyatékok
  • régi könyvek

Dr. Mázi Béla, főkönyvtáros
  • 19–20. századi történelem
  • kéziratos hagyatékok
  • Régi Akadémiai Levéltár (RAL)

Szabó Ádám, fiatal kutató
  • klasszika-filológia
  • könyvtártörténet

Tóth Gábor, könyvtáros
  • medievisztika
  • antikvák, régi magyar könyvek
  • segédkönyvtár és adatbázisok


TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

1826-ban, az MTA Könyvtárának megalapításakor gróf Teleki József (1790–1855), a Tudós Társaság első elnöke felajánlotta 30 ezer kötetes családi könyvtárát. Ennek részeként a Könyvtár tulajdonába került a Telekiek 600 kötetes kéziratgyűjteménye és 409 ősnyomtatványa. A Kézirattár 1861 óta működik önálló osztályként, első vezetője Rómer Flóris (1815–1889) régész és művészettörténész, az MTA rendes tagja volt. Az ősnyomtatványok mellett kezdettől fogva ide tartozott a régi magyar könyvek gyűjteménye. Az addigi állomány szakrendi felállítása és betűrendes katalógusának elkészítése 1891-ben fejeződött be. A Régi Könyvek Gyűjteménye önálló csoportként, de a Kézirattárral közös szervezeti egységben 1954-ben jött létre, ugyanekkor kezdődött el az 1800 előtti külföldi és az 1850 előtti magyar könyvek kiemelése a nagyraktári állományból. A Kézirattár őrzi az Akadémiának benyújtott kandidátusi és doktori disszertációkat is.

A kézirat- és könyvállomány részben ajándékozás, részben vásárlás révén ma is gyarapodik. A beérkezett könyv- és kéziratanyag feldolgozása folyamatosan történik. A régi könyvek és a kéziratok számítógépes feldolgozása elkezdődött, a disszertációké elkészült és folyamatosan frissül.


GYŰJTEMÉNYI EGYSÉGEK ÉS KATALÓGUSOK

Kéziratok és autográfok
Régi és ritka könyvek
Információszolgáltatás
Reprodukciós szolgáltatások


Tematikus weboldalak



HASZNÁLATI FELTÉTELEK »