a Kaufmann-gyűjtemény (Kaufmann Dávid és Irma alapítvány) kurátora
Dévényi Kinga, CSc, projektkoordinátor
Jablonkay Judit, könyvtáros
arabisztika és iranisztika
az arab kéziratok kurátora
a Goldziher-gyűjtemény társkurátora
a perzsa gyűjtemény kurátora
Kelecsényi Ágnes, PhD, főkönyvtáros
projektfelelős
Orosz Gergely, PhD, főkönyvtáros
tibetisztika
a tibeti gyűjtemény kurátora
Csoma-gyűjtemény
Simon Petra, könyvtáros
távol-keleti referens
olvasószolgálat
kínai, japán, vietnámi és koreai könyvállomány
Stumpf Anna, könyvtáros
turkológia
a török kéziratok kurátora
Varsányi Orsolya, PhD, főkönyvtáros
arabisztika
a Goldziher-gyűjtemény kurátora
az arab kéziratok társkurátora
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárán belül önálló keleti gyűjtemény létrehozásának igényét a magyar tudósok már régen megfogalmazták. Megvalósulására azonban csak a Magyar Tudományos Akadémia 1949-es átszervezése után került sor. Ebben kiemelkedő szerepe volt Ligeti Lajos (1902–1987) akadémikusnak, az MTA orientalista alelnökének. 1951-ben nyílt meg az Akadémia palotájának földszintjén a Keleti Könyvtár, amely ettől kezdve az orientalisztika alapkönyvtára Magyarországon. Megformálása, beleértve az olvasóterem keleties hangulatú kialakítását is, elsődlegesen Rásonyi László turkológus érdeme, aki 1951–1961 között állt a Gyűjtemény élén. Ő állította össze az 1826-ban alapított Akadémiai Könyvtár régi szakjaiból az orientalisztika tárgykörébe tartozó anyagot. Ily módon a modern könyvek mellett a Gyűjteménybe kerültek azok az antikvák és 17–18. századi régi könyvek is, amelyek keleti témájúak, illetve nyelvűek. A könyveken kívül itt található az ország legteljesebb, sok esetben unikális keleti folyóirat-állománya és kéziratgyűjteménye. A folyóiratok közül számos az alapítása óta jár. A kéziratok közül kiemelkednek a tibeti, a török és a héber kéziratok, melyek többsége hagyaték, illetve ajándékozás révén került a Gyűjteménybe, de az alább részletesen ismertetett egységeken kívül kisebb számban megtalálhatóak itt etióp, indiai és távol-keleti kéziratok is.
1826-ban, az MTA Könyvtárának megalapításakor gróf Teleki József (1790–1855), a Tudós Társaság első elnöke felajánlotta 30 ezer kötetes családi könyvtárát. Ennek részeként a Könyvtár tulajdonába került a Telekiek 600 kötetes kéziratgyűjteménye és 409 ősnyomtatványa. A Kézirattár 1861 óta működik önálló osztályként, első vezetője Rómer Flóris (1815–1889) régész és művészettörténész, az MTA rendes tagja volt. Az ősnyomtatványok mellett kezdettől fogva ide tartozott a régi magyar könyvek gyűjteménye. Az addigi állomány szakrendi felállítása és betűrendes katalógusának elkészítése 1891-ben fejeződött be. A Régi Könyvek Gyűjteménye önálló csoportként, de a Kézirattárral közös szervezeti egységben 1954-ben jött létre, ugyanekkor kezdődött el az 1800 előtti külföldi és az 1850 előtti magyar könyvek kiemelése a nagyraktári állományból. A Kézirattár őrzi az Akadémiának benyújtott kandidátusi és doktori disszertációkat is.
A kézirat- és könyvállomány részben ajándékozás, részben vásárlás révén ma is gyarapodik. A beérkezett könyv- és kéziratanyag feldolgozása folyamatosan történik. A régi könyvek és a kéziratok számítógépes feldolgozása elkezdődött, a disszertációké elkészült és folyamatosan frissül.
